1609-ben már lekottázták a méhanya énekét!

A méhkirálynők "sípolása" és "hápogása"


Charles Butler egy rendkívül eredeti tudós volt, akinek a könyvei tartalmaztak egy tanulmányt a méhekről 'A nőnemű monarchia'címen.Itt láthatjuk az 1609-es és az 1634-es kiadást. Ebben a munkában Butler megpróbálta átírni zenei jelekké a "sípoló" és "hápogó" hangokat, amiket ellenséges királynők produkáltak egy méhkasban. A hápogás azoké a rivális királynőké, akik még nem bújtak elő a celláikból, a sípolás pedig fontos ismertetőjele egy szűz királynőnek, ami nem sokkal azután hallható, hogy a királynő kibújt a cellából, amiben fejlődött.
Az 1609-es kiadásban egy négyvonalas vonalrendszert láthatunk, melynek alulról a második vonala előtt egy G betű van, ami azt mutatja, hogy ez egy háromszoros hangjegykulcs. Nincsenek ütemvonalak de a két egész hangnyi szünetből a vonalak elején felismerhető, hogy ez egy hármas ütem, és a szöveg bebizonyítja, hogy a méhek hármas ütemben "énekelnek". A hangjegyek megmutatják, hogy a kettő leggyakoribb eredménye a rivális királynők egyidejű sípolásai és hápogásai: a zenei intervallumai Vagy egy tökéletes ötödhang, vagy egy terc.

Kép (fent): Charles Butler. 'A nőnemű monarchia, vagy egy tanulmány a méhekről, és a megfelelő rendezésükről'. Oxford, 1609.

Az 1634-es kiadás egy kétrészes madrigált mutat meg négy hang számára, ami melodikus elemeket tartalmaz. Ez a tényleges, méhek által kiadott hangokon alapul. A zene egy kottaként lett kinyomtatva, amit egy szoprán és egy tenor hang egy asztal egyik oldalánál olvas, egy basszus és egy kontratenor pedig velük szemben a másik oldalon. Ez a kiadás szintén tartalmazza az ú.n. "Butler reformált helyesírása"-t is. Az előző évi(1633) "Angol nyelvtan" c. könyvében, Butler elítélte az angol ortográfia hóbortjait, és javasolta az elfogadását egy olyan rendszernek, amiben "az embereknek aszerint a hang szerint kellene írniuk, amit most már széleskörűen megkaptak." Kép (lent): Charles Butler. 'A nőnemű monarchia, vagy a méhek történelme [reformált helyesírással írva]'. Oxford, 1634.




Forrás: The 'piping' and 'quacking' of queen bees (National Library of Scotland)

A fordítás Kelemen Attila munkája.